A Bizottság elfogadta az energiaunió helyzetéről szóló 2021. évi jelentését, amelyben számba veszi a tiszta energiára való átállás terén az EU által elért eredményeket – közel két évvel az európai zöld megállapodás elindítása után. Bár számos biztató tendencia létezik, nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség azon cél eléréséhez, hogy 2030-ra a nettó kibocsátás legalább 55%-kal csökkenjen, 2050-ra pedig megvalósuljon a klímasemlegesség, és a jövő évben gondosan elemezni kell az adatokat a Covid utáni hosszabb távú tendenciák feltérképezéséhez.
A jelentésből kiderül, hogy a megújuló energiaforrások 2020-ban első alkalommal megelőzték az EU-ban a fosszilis tüzelőanyagokat. Az előbbiekből a villamos energia 38%-át, a fosszilis tüzelőanyagokból pedig annak 37%-át állítják elő. Eddig 9 uniós tagállam már fokozatosan kivezette a szenet, 13 másik tagállam elkötelezte magát egy kivezetési határidő mellett, 4 pedig mérlegeli a lehetséges ütemtervet. 2019-hez képest az EU-27 üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2020-ban csaknem 10%-kal csökkent. E példátlan csökkenés a Covid19-világjárványnak köszönhető, és az 1990-es szinthez képest összességében 31%-os kibocsátáscsökkenést eredményezett.
A primerenergia-fogyasztás 1,9%-kal, a végsőenergia-fogyasztás pedig 0,6%-kal csökkent tavaly. Azonban mindkét számadat meghaladja a 2020-as és 2030-as uniós célok eléréséhez szükséges pályát, tehát mind tagállami, mind uniós szinten további erőfeszítéseket kell tenni e kérdés kezelésére. A fosszilis tüzelőanyagok támogatása 2020-ban enyhén csökkent a teljes energiafogyasztás csökkenése miatt. A megújuló energia és az energiahatékonyság támogatása egyaránt nőtt 2020-ban.
Az idei jelentés közzétételére az Európa-szerte és világszerte tapasztalható energiaár-emelkedéssel összefüggésben kerül sor, amely mögött nagyrészt a növekvő gázárak állnak. Bár ez a helyzet várhatóan átmeneti lesz, rávilágít az EU energiaimporttól való függőségére, amely az utóbbi 30 év alatt soha nem volt ilyen nagy, valamint a tiszta energiára való átállás fontosságára az EU energiabiztonságának növelése szempontjából. A legfrissebb adatok szerint az energiaszegénység az EU-ban csaknem 31 millió embert érint, és ez a probléma a Covid19 okozta gazdasági kihívások és a jelenlegi árhelyzet fényében továbbra is kiemelt figyelmet igényel. A Bizottság ezért az energiaárakról szóló legutóbbi közleményében nagy hangsúlyt fektetett a kiszolgáltatott fogyasztók védelmére.
Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés elemzi, hogy a Covid19-világjárvány milyen hatást gyakorolt az energia- és éghajlat-politikára az elmúlt évben, és bemutatja a dekarbonizációra irányuló uniós erőfeszítések terén elért jelentős jogalkotási eredményeket. Tudomásul veszi továbbá az annak biztosítására irányuló politikai erőfeszítéseket, hogy a Covid utáni helyreállítási programok minden eddiginél nagyobb mértékben tükrözzék éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseinket.
Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés az energiaunió öt pillérét elemzi:
Meghatározza továbbá az európai zöld megállapodás megvalósításának jövőbeli kiemelt területeit. A fő jelentést öt egymással összefüggő jelentés kíséri.
További információk:
Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés
Kérdések és válaszok az energiaunió állásáról szóló hatodik jelentésről
Sajtóközlemény az éghajlat-politikai jelentésekről
Éghajlat-politikai eredményjelentés
Melléklet – Energiatámogatások az Unióban
A tisztaenergia-technológiák versenyképessége terén elért haladás
Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés
Az európai zöld megállapodás megvalósítása
Forrás és bővebb információk:
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_21_5554